A hullámkarton története

Az amerikai  Albert L. Jones a "hullámkarton atyja". Azzal az ötlettel állt elő, hogy a textíliák helyett papírt küldene át a hullámosító hengereken, hogy így kapjon rugalmas csomagolóanyagot. 1871 decemberében az ötletet tett követte. 1874-ben a szintén amerikai Oliver Long jelentős fejlesztést hajtott végre Jones ötletén: a hullámpapírhoz sima papírt ragaszott és így született meg az első hullámkarton!

A kivitelezési elv viszonylag könnyen megmagyarázható: a hullámkarton egy stabil és könnyű konstrukció, nem áll másból, csak levegőből és papírból. A titok abban rejlik, hogy  a hullámkarton stabilitását a hullámosított rész megfelelő helyen, a réteghez, vagy rétegekhez (fedőréteg) történő ragasztása adja. Ez az elv megfigyelhető a képen látható híd, valamint a katedrálisok építési konstrukciójában is. Akárcsak a híd vagy a katedrálisok esetében, úgy a hullámkarton esetében is tükröződik az ún. egymásba ágyazódó hatás, amelyre nagyfokú stabilitás és teherbírás a jellemző! A hullámkarton alapanyagául szolgáló hullámpapírt a klasszikus hullámlemez gyártásához főként újrhasznosított alappapírból állítják elő. A hullámkartonlemezt speciális hullámlemezgyártó géppel gyártják.